Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság: Kárpátalja területe a magyar egyház megszervezésekor az 1009: alapított →erdélyi püspökség, 1346: az →egri püspökség, 1804. III. 23: a →szatmári püspökség része. A →trianoni békével Csehszl. fennhatósága alá került, de egyhjogilag továbbra is a szatmári püspökséghez tartozott, és Boromissza Tibor pp az országhatár ellenére szinte zökkenőmentesen tovább is irányította, 1923. III. 8–: Tahy Ábris külhelynök révén. – A Szentszék Romániával 1929: megkötött konkordátuma alapján megszűnt a szatmári ordinárius joghatósága az egyhm. Csehszl-hoz tartozó részei felett, ezért 1930: létrehozták az →ungvári apostoli kormányzóságot →Szvoboda Ferenc vezetésével. – 1938. XI. 2: az I. →bécsi döntés után a Kárpátaljáról újra Mo-ra került plébániákat az Apostoli Szentszék egyesítette a →mérki apostoli kormányzósággal, és 1939. VII. 19: Madarász István kassai mpp. joghatósága alá rendelte. 1940. VIII. 30: a második bécsi döntést követően mind a mérki, mind az ungvári apostoli kormányzóság beépült a szatmári püspökségbe. – 1945: az egyhm. kormányzása a pp-i székhelyről lehetetlenné vált, a mpp. Kárpátalja pp-i helynökévé Pásztor Ferenc beregszászi főesperest nevezte ki, s akadályoztatása esetére még két utódot. A kárpátaljai papság java része a szovjet terror áldozataként koncentrációs táborokba került. Kiszabadulása után a Scheffler János által kijelölt első utód, Bujaló Bernát főesperes egészségi állapota miatt rövid ideig kormányzott, a második, Szegedi Jenő állami jóváhagyás nélkül (hivatalosan) nem kormányozhatott, az állam által önkényesen kinevezett helynökök (Mészáros János, dr. Závodnyik Tibor) hátterében azonban szava döntő volt. 1985: Závodnyik Tibor halála után a papok Galambos József huszti plébánost, majd XII: ennek halála után Csáti Józsefet választották helynöknek. – 1992. III. 28: a Szentszék a Kárpátaljai Római Katolikus Egyház ordináriusává kinevezte Antonio Franco érseket, Ukrajna apostoli nunciusát, aki Csáti József általános helynököt megerősítette hivatalában, halála után, 1993. IV: Hudra Lajos aknaszlatinai plnost nevezte ki általános helynökévé. – 1993. VIII. 14: a II. János Pál pápa megalapította a ~ot, szegyh-nak a munkácsi plébtp-ot jelölte ki. 1995. XII. 9: Bp-ről Majnek Antal OFM-t a kormányzóság spp-évé XII. 17: a kormányzóság ált. helynökévé, 1997. X. 7: a ~ ordináriusává nevezte ki. – A nemzetiségi és vallási szempontból is igen vegyes összetételű, jól körülhatárolható tájegység mintegy 1.205.000 lakosából latin szert. r.k. kb 70.000, túlnyomó részük m. anyanyelvű, őket követik a szlov., ukrán és ném. katolikusok. – A beregi főesp. munkácsi és beregszászi esp-i, a felső-tiszavidéki főesp. huszti, szigeti és ugocsai esp-i, az ungi főesp. ung-felső és ung-alsó esp-i ker-ében 2007: 45 pléb. tp-mal és 44 fília kpnával működött, összesen 78 regisztrált és 5 nem regisztrált közösség. A híveket 2 ukrajnai/kárpátaljai és 11 külföldi egyhm-s pap, valamint 2 ukrajnai/kárpátaljai és 15 külföldi szerzetes pap látta el. – Karitatív tevékenységet folytat a kormányzóság Szent Márton Karitász Központja (11 központ, 7 óvoda, gyermekotthon, 2 napközi otthon és egy rehabilitációs központ). Lapja Új Hajtás címen jelenik meg. B.L.B.

A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság Névtára. Munkács, 2000.